Fizetett Szabadság

Minden munkavállaló évente 5.6 hétnyi fizetett szabadságra jogosult, akár a munkáltató által adott kötelező kiadott ünnepnapokat is beleértve.

Ezt a jogosultságot, egyéni vállalkozók nem élvezhetik.

Az emberek többsége heti 5 munkanapot dolgozik, erre évente 28 nap szabadnap jár. Ha visszaosztjuk a 28-at 5-el, akkor kapjuk meg az 5.6 hetet (hétvége nem beleértendő).

A részmunkaidőben dolgozóknak is jár az 5,6 hétre járó fizetett szabadság, viszont az ő esetükben a kapott összeg alacsonyabb, mint a teljes munkaidőben dolgozóké. Ez azt jelenti, ha például valaki 3 napot dolgozik egy héten, akkor ezt a 3-at megszorozzuk az 5.6-tal, az eredmény 16.8 nap. Ez a fizetett szabadnapok száma. Ilyen esetben maximum 28 nap az éves fizetett szabadság.

A rendhagyó munkaidőre járó fizetett szabadnapok számát, más módon számoljuk ki. Aki szeretné, ezt megtehet itt.

Természetesen ezek a számok is korlátozva vannak. Bármennyi napot is dolgozunk egy héten, a maximális fizetett napok száma nem haladhatja meg a 28-at. Tehát hiába dolgozunk egy héten hat napot, akkor is évente maximum, csak 28 nap jár és sajnos NEM a 6×5.6, azaz 33,6 nap.

Az ünnepnapok kivételt képezhetnek a 28 napon felül, ám ha a munkáltató úgy dönt, beleszámíthatja azokat is.

Ünnepnapok 2015-ben:

• Április 3 (péntek) – Good Friday
• Április 6 (hétfő) – Húsvét
• Május 4 (hétfő) – munkaszüneti nap
• Május 25 (hétfő) – munkaszüneti nap
• Augusztus 31 (hétfő) – munkaszüneti nap
• December 25 (péntek) – Karácsony
• December 28 (hétfő) – Boxing Day

A munkavállaló az alábbi dolgokra jogosult a szabadságok kapcsán:

• szabadságért járó fizetés megkapása
• szülési szabadság, örökbe fogadási szabadság, és betegszabadság ideje alatt is gyűlnek a felhasználható szabadnapok
• fizetett szabadság kivétele betegszabadsággal egy időben

A szabadság ideje alatti fizetésre mindenki jogosult. Ennek mértéke függ a heti munkaórák számától és az órabértől és egyaránt vonatkozik teljes munkaidőben, részmunkaidőben vagy alkalmi munkavállalóként dolgozókra.

Szabadság ideje alatt járó fizetés számítási módja

• Rögzített óraszám és fix fizetés – egy hétnyi szabadságért járó fizetés megegyezik az egy hét alatt ledolgozott órákért járó összeggel, vagy a fix bér egy hétre leosztott részével.
• Különböző műszakokban, rögzített óraszámban dolgozók – a heti szabadságért járó fizetés megegyezik az előző 12 hétben ledolgozott heti átlagos óraszámért járó bérrel.
• Változó óraszámban dolgozók – a heti szabadságért járó fizetés megegyezik az előző 12 hétben (amikor kapott fizetést) dolgozott átlagos heti óraszámért járó bérrel.

Az alkalmazott órabérébe nem lehet beépíteni a fizetett szabadságért járó összeget. Azt az összeget akkor kell kifizetni az alkalmazottnak, amikor szabadságra megy. Ha valakinek az előbb említett „rolled up pay” van a fizetésébe beépítve, újra kell tárgyalnia a szerződését az adott céggel.

Az, hogy az adott év, amire a dolgozó a szabadnapjai kapja, mettől meddig tart, munkáltatótól függ. Kezdődhet az első munkanapjától, és akkor a következő év ugyanazon napjáig van lehetősége kivenni a megadott mennyiségű szabadságot, vagy kezdődhet egy fix napon, és akkor az évből hátralévő idővel arányosan kap az illető szabadnapokat.

Alapvetően, akinek 28 nap szabadsága van egy évben, az maximum 8 napot vihet át a következő évre, de a szerződésben az átvihető napok számának mindig szerepelnie kell.

Szabadság napjainak lefoglalása

Az igényelt szabadnapok pontos idejét legalább kétszer annyi idővel hamarabb jelezni kell a munkáltatónak, mint amennyi napot ki akarunk venni.

Adott esetben, ha előre szól, a munkáltató kötelezheti az alkalmazottakat szabadnap kivételére vagy kivételének megtiltására konkrét esetekben, például ünnepnapok, vagy az év bizonyos nagyon „busy” időszakai.

Munkaviszony megszűnése és szabadság

A dolgozó a felmondási ideje alatt jogosult kivenni a megmaradt szabadnapjait. Amennyiben ezt nem teszi meg, a munkáltatónak kötelessége kifizetni a fel nem használt szabadnapokért járó összeget.