Ebből még gondok lesznek: minden uncia papíraranynak 30-50 tulajdonosa lehet
 Forrás: shtfplan.com
Már jó ideje nem írtunk az arany helyzetéről, pedig egy időben sok szó esett a nemesfémről, aminek egyesek szerint komoly szerep juthat a világgazdaság átrendezésében. A viszonylagos csend egyik oka talán, hogy az arany árfolyama jelentősen esett az elmúlt két évben a mindenkori csúcs 1900 dollár/unciás árfolyamhoz képest. Azért jó tudni, hogy sok elemző szerint a nyugati bankok és egyéb pénzintézetek évek óta manipulálják az arany árfolyamát, a manipuláció központjának pedig az egykor Rothschild tulajdonban lévő, öt nagybankból álló London Gold Fix szervezetet tartják, mivel tulajdonképpen ők határozzák meg az arany árát.
Éppen az aranypiac ilyen egyoldalú irányítása késztette Kínát arra, hogy létrehozza saját aranytőzsdéjét, a Shanghai Gold Exchange-et. A két szervezet közötti legfőbb különbség, hogy a kínaiak dollár helyett saját valutájukban denominált fizikai arannyal kereskednek.
A Daily Coin a következőket írja:
A termék az arany. Amikor aranyat vesznek vagy adnak el [a Shanghai Gold Exchange-en] az ember fizikailag megkapja az aranyat.
Londonban nem ez a helyzet. Londonban az árat két tényező határozza meg: 1) a New York-i „határidős” piac, ahol az emberek határidős arany papírokat vesznek. Ez az arany a vásárlás pillanatában vagy létezik fizikailag vagy nem, de a befektetők hajlandóak ma megvenni, annak reményében, hogy valamikor a jövőben átvehetik. 2) A másik tényező a bankárok egy aprócska csoportja, akik meghatározzák az arany árfolyamát. Tudjátok, a jóságos öregfiúk klubja.
Pontosan ez az a folyamat, ami végül a jelenlegi papír aranypiac vesztét okozza majd.
Mindjárt kiderül miért.
A papírarany piacokon működő bankok ugyanis nem birtokolják az aranyat, amivel kereskednek. Leegyszerűsítve a képletet tulajdonképpen papír elismervényekkel üzletelnek, ami azért baj, mert minden uncia papíraranynak hozzávetőleg 30-50 „tulajdonosa” lehet.
Craig Hemke a székfoglaló nevű játékhoz hasonlítja, ami ezen a piacon folyik, azzal a különbséggel, hogy ebben a játékban nem csupán egy játékos marad szék nélkül, amikor a zene elhallgat:
Nagyon sok, a központi bankok és magánemberek tulajdonában lévő aranyat adtak haszonbérbe a nemesfémpiacon tevékenykedő bankok. Azt mondják, hogy ők majd egyszázalékos jutalékot fizetnek azért, ha hagyjuk, hogy a náluk „porosodó” aranyat, haszonbérbe adhassák.
Ezután fizikailag ide-oda mozgatják annak reményében, hogy amikor a lízing lejár, vissza tudják majd szerezni, hogy megtéríthessék az árát annak, aki eredetileg kölcsönadta nekik. Ekkor kell majd az egyes tételek tulajdonosait beazonosítani.
A probléma ott van, hogy a gödör, amit ásni kezdtek egyre mélyebb.
Néhány hete például kiderült, hogy Venezuela hazaszállított 80-90 tonna aranyat, a Goldman Sachs és a Credit Suisse pedig már most próbálja rávenni őket, hogy ezt a mennyiséget lízingbe adhassák másoknak. Szerintem bolondság lenne kötélnek állniuk.
Manapság így néz ki a folyamat.
„Add nekünk az aranyad és mi megígérjük, hogy egy vagy két év múlva visszaadjuk! Nem gond. Urai vagyunk a helyzetnek.”
Mi a legfontosabb, amikor az ember egy gödörben találja magát? Abba kell hagyni az ásást. Ők azonban nem ezt teszik. Őrült módon ásnak, hogy valahogy fenntarthassák a jelenlegi helyzetet.
Én szilárdan hiszem, hogy úgy harminc, ötven kedvezményezett tulajdonosa lehet minden uncia aranynak… Harminc, ötven ember, aki mind azt hiszi, hogy az az uncia arany az övé, és mindegyik jelentkezik majd, hogy hazavigye, elhallgat, egy amikor a zene elhallgat.
Na, akkor kezdődik majd az őrület.
Hogy ez mikor lesz? Valószínűleg nem holnap. De mint minden bizalmon alapuló terv, ez is elkerülhetetlenül összeomlik egyszer. Csupán idő kérdése.
Már az is elég nagy baj lenne, ha két tulajdonosa lenne minden uncia aranynak, nemhogy harminc vagy ötven. És valószínűleg ugyanez lehet a helyzet az ezüstpiacon is.
Most pedig, hogy a kínaiak fizikai aranyban kezdtek el kereskedni, tényleg csupán idő kérdése, hogy mikor omlik össze a piramisjáték. Nagyon úgy tűnik, hogy nemcsak a kínaiak, de az oroszok is tisztában vannak a helyzettel. Talán nem véletlen, hogy az utóbbi években komoly aranyfelvásárlásba kezdtek.
Vajon mire számítanak?
| 
idokjelei.hu/2015/03/ebbol-meg-gondok-lesznek-minden-uncia-papiraranynak-30-50-tulajdonosa-lehet/
