Az elmúlt hónapokban a nyugati államok többször is felhívták Törökország figyelmét a keleti, könnyen átjárható országhatár lezárásának szükségességére, melyen keresztül az "Iszlám Állam" (IS) jelentős mennyiségű fegyverhez és harcoshoz jutott, valamint a felkelők kezén lévő kutakból származó olajat is a gyengén őrzött határszakaszokat kihasználva csempészik nyugati irányba.

A Times cikke alapján bár némileg megnehezedett a határátkelés, a fegyverszállítmányok és a személyi utánpótlás áramlását nem sikerült – esetleg nem is volt cél – leállítani. Egy csempész úgy nyilatkozott, hogy bár a munkája nehezebbé vált, a török határőrség időnként nem vesz a tevékenységéről tudomást.

Valószínűleg lehetetlen teljesen lezárni a rendkívül hosszú határszakaszt, de Törökország nagy létszámú hadserege és jól képzett titkosszolgálata jobb eredmények elérését is lehetővé tenné. A NATO több török katonai bázist és haderőt kívánna igénybe venni, de az amerikai titkosszolgálati vezetés szkeptikus ezek rendelkezésére bocsátásával kapcsolatban. „Törökországnak más prioritásai és érdekei vannak” – hangzott el egy kongresszusi meghallgatáson.

A török közvélemány nem tartja az Iszlám Államot elsődleges veszélyforrásnak, és Erdogan elnök is a szíriai kurd autonómia-törekvések visszaszorítására, valamint a szír elnök, Bashar al-Assad elleni harcra koncentrál.

Törökország magatartása más okokból is problematikus, Kínából probálnak beszerezni egy 3,4 milliárd dollár értékű rakétavédelmi-rendszert, melyre az amerikai és európai NATO-tagállamok veszélyforrásként tekintenek. Emellett a török védelmi miniszter és az elnöi szóvivő egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett a leendő védelmi rendszernek a NATO légvédelmébe történő beintegrálásáról.

Amennyiben a leendő rendszer és a NATO már meglévő elhárítási rendszerének összekapcsolása nem történik meg, az nem kizárólag Törökországot, hanem az egész NATO-t gyengíti.

Problémásak az ország orosz kapcsolatai is, Oroszország egy Ukrajnát kikerülő gázvezeték építését tervezi Törökországba, valamint felmerült az első török atomerőmű orosz segítséggel történő megépítése is.

Az amerikai álláspont szerint nem valószínű, hogy Törökország felmondaná a NATO-szerződést, azonban ennek a lehetőségnek akár a felmerülése is mutatja, mennyire labilis szövetségesnek látja a Nyugat az országot.