Magyarország területén a vezetékes víz biztosításához egyre kedvezőtlenebb minőségű rétegvíz (mélységi víz) és felszíni víz (folyók, tavak) állnak rendelkezésre. Ha ehhez hozzávesszük az öregedő vezetékhálózatot, érthetővé válik, hogy miért kell fokozódó mértékű klórozást alkalmazni a vezetékes víz bakteriológiai tisztaságának megőrzéséhez. A megnövekedett klórtartalom szagossá, rossz ízűvé, egyre élvezhetetlenebbé teszi az úgynevezett csapvizet.